Kedves Tölgyessy Péter!

 

Folyamatosan figyelemmel kísérem hétfő reggeli elemzéseit. Egy dolgot még Öntől sem hallottam, pedig alapvetően rendezi át a magyar politikai közéletet.

A 2010-es választások igazi tétje nem az, hogy a Fidesznek meg lesz-e a 2/3-os szavazati aránya, hanem az, hogy a politika visszakerül-e az állampolgárok kezébe.

Csak 1 párt van, amelyik valódi változást akar, ami működésében, struktúrájában változtatná meg a politika-csinálást. Az IDE Internetes Demokráciáért Párt pártbrókerként, szolgáltató pártként működik a közvetlen demokráciáért, de ideiglenesen az ideális közvetett demokrácia megteremtésével.

www.ide-ide.hu

Nem kell többé az 5% miatt aggódva módosítani a szívünk szerinti választást.

Nem kell aggódnunk, hogy kezdeti felhatalmazásunkkal melyik párt mit művel, hogyan változik 4 éven keresztül. Leáldozott a titkos politikai boszorkánykonyhának, a korrumpálhatóságnak.

Az IDE pártok nélküli programokat, anti-pártokat is segít. A 2 választás között alakuló új formációknak is lehetőséget teremt. Egyszóval zseniális és rendkívül olcsó lehetőség a politizálástól elfordult emberek közéleti érdeklődésének visszaszerzésére.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a változtatásnak minden eddigi forgatókönyvet felülíró lehetőségét.

Én személy szerint a pártként még nem bejegyzett Szolidaritás Keresztény Szociális Párt programját tartom a legjobbnak, ami szintén elérhető az IDE-n belül.

www.kormin.hu/kalauz2010.html

Én 3 párt részére fogok kopogtató cédulát szedni. Ezek a Fidesz, a Jobbik és az IDE, mert valódi változást akarok, és azt nem akarom a véletlenre bízni.

 

Tisztelettel:

Németh Ernő

www.kormin.hu

www.ide-ide.hu

 

A mai képviseleti demokrácia több sebből vérzik:

1. csak garanciák nélküli kampányígéretek közül "választhatunk"
2. kormányt váltani egy korábban leváltott visszahozásával lehet
3. egy 60%-os részvétel 2/3-os "többsége" is még csupán 40%!!!
4. a népszavazás pedig korlátozott, lassú és igen sokba kerül.

Amit ezekre kínálunk megoldási lehetőségnek IDE:

1. ígéretek helyett bizonyíték: képviselet ellátása folyamatos utasítási lehetőséggel
2. a kormány "büntetése" egy garantált, ideológia-független 3.választási lehetőséggel
3. a választási részvétel megnövelése az értelmes választási alternatíva lehetőségével
4. mindehhez az "elektronikus népszavazás" könnyű, gyors, olcsó és gyakori lehetősége.
5. amilyen arányban szavaznak a választóink egy-egy kérdés mellet vagy ellen, olyan arányban nyomnak IGEN-t és NEM-et a képviselőink, tehát mi a választóink kisebbségét IS képviseljük!

A mi garanciáink:

• a választás napjáig összegyűjtjük és a honlapunkon megjelenítjük a potenciális szavazóink számát, ezt konkrét ajánlásokra is váltatjuk velük, tehát a jelölőink számával is igazoljuk. (-azonban a személyes adataikat NEM rögzítjük!)
• az oldalsemlegességünket a SAJÁT programunk hiánya bizonyítja,
  az IDE képviselőin keresztül (részben is) támogatható BÁRMELY párt programjának tetszőleges eleme, továbbá a kormány és az ellenzék parlamenti indítványai is.
• mivel "csak" a választóink pontos és arányos képviseletének az ellátásáról szól az ígéretünk, egyedül ennek a következetes betartásával juthatunk majd be még 2014-ben IS a parlamentbe!

Politika

 

 

Stratégia

A nagy rendszer problémái kicsiben is jelentkeznek. A cseppben benne van a tenger. A jó megoldás nagyobb összefüggésrendszerben is működik. Ezért cél az EU párt. Erre javaslat a Solidaritás/SOLIDARIT+

A www.kormin.hu honlapon a honlap kalauz szerint megtalálható a Szolidaritás keresztény szociális Párt programja Ennek a nem létező pártnak csak programja van, de az széleskörű összefogás alapja lehet.

 

Taktika

Széleskörű összefogással lehetséges a 2-2,5 millió szavazat elérése.

A leírtak összeegyeztethetők a Magyarok Szövetége által 21 pontban megfogalmazott kívánalmaknak. A Szent Korona Társaság elképzeléseivel sem ellentétes. Az igazságosság, szabadság, szolidaritás jelszavakat zászlóra tűző szociáldemokrata programmal is összeegyeztethető. Az Isten, család, haza kisgazda értékrend követelményét is kielégíti. A szabályozott, kivételeket nem ismerő, esélyegyenlőséget biztosító működéssel a liberális elveknek is megfelelő. Környezetvédelmi tartalommal megtöltve, a fenntarthatóság szempontjait érvényesítve a zöld pártok programjával is harmonizál. A Helyi közösségek Világfa Szövetsége is a jelenlegi pártstruktúrától különbözően, a helyi alulról jövő kezdeményezésekre épít fel pártok nélkül is működőképes, civil közösségek önigazgató modelljét, ami összeilleszthető a Szolidaritás programjával és az LMP programjával is.

 

Legyen más a politika:

1. Gazdasági kérdésekben folyamatos ellenőrzés és visszajelzési, választási lehetőség, vagyonkezelők szabad és tetszőleges idejű választási lehetősége. A parlament a törvényeket hozza, és ellenőriz, beszámoltat. A minisztériumok koordinálnak. Az intézményrendszert a vagyonkezelők működtetik. Az ő befolyásuk, támogatottságuk arányában változik a kormány összetétele.

2. A közpénzek az állampolgárok által közvetlenül nem használhatóak fel, de az ő választásaik, regisztrációik alapján kerülnek a vagyonkezelőkhöz, önkormányzatokhoz (állandó és ideiglenes lakhely), szakmai kamarákhoz, egyházakhoz, pártokhoz és egyéb szervezetekhez.

3. Egyszerű, olcsó elosztási mechanizmus. Jövedelmek 50%-ból 20% saját névre zárolva, 80% központosítva. A központosított rész a közösséghez tartozó összes személy (jövedelemmel nem rendelkező gyerek, idős, beteg, munka nélküli) között egyenlően elosztva, kötött felhasználással.

4. Az EU-s támogatás is köztulajdonba kerül. A köztulajdonrészt is tartalmazó tulajdonok Liska-modell szerinti működtetése teljes átláthatósággal.

5. Helyi adó - helyi pénz. Felhasználási lehetőség önkéntes munka ellentételezésére, illetve közmunkára. A helyi adó napi 2 óra közmunka lehetne, amely pénzben is kiváltható lenne, de mindenkinek személyes kötelezettsége lenne a közösség lakhatásának, élelemmel, ruházattal való ellátásában, illetve a közrend, közbiztonság megteremtésében.

6. A foglalkoztatási problémákon segíthetne az új érték teremtésre koncentráló, a szellemi köztulajdonhoz való hozzájárulást 4-2-2-1 munkarenddel is preferáló, a gazdaság egészét lefedő, az intézményeken kívüli szférában franchise rendszerben működő kft-kből álló holding.

7. Az állam adósságát jelentő hitelek méltányos, keletkezésükkor meglevő mérték szerinti tulajdonrész meghatározása. Az adósságok törlesztése a gazdaság teherbíró-képessége szerint, az egyéb köztulajdonok

 

A jelenleg kormányzó erők leváltására, az ország válságból való kivezetésére 3 választási lehetőség van.

Igazság - Fidesz

Erő - Jobbik

Szeretet – a most vázolt politikai alakulat

A szeretet nem szokásos politikai kategória, mint reményeim szerint az LMP is különleges párt. A szeretet, az összefogás és a szolidaritás pártja. Nagy lehetőség előtt állunk. Olyan mélyen vagyunk, hogy innen csak felfelé van út. Felfelé kell tekintenünk. Szellemi értelemben is. Hozzuk elő magunkból a jót, a nemeset, a szolidárisat, a szeretet telit. Egyedül nem megy, egymásra vagyunk utalva. Együtt sikerülni fog

 

A program megvalósítása lépés az igazságos társadalom felé

Ormos Mária: Politikai eszmék, politikai gyakorlatok a 20-21. században, Napvilág kiadó, Budapest 2009. Az amerikai John Rawls pol. filozófus Az igazságosság elmélete (Theory of Justice, 1971) könyvében lefektetett igazságos társadalom kritériumoknak (egyenlőség az alapvető szabadságjogokban + különbség elve nyitott ajtó a kedvezményekhez) megfelel a vázolt modell.

 

Megjelent: Mozgó Világ, Budapest, 2010. január.

Liska Tibor (1925-1994) kutatásai olyan társadalmi-gazdasági modell kidolgozására irányultak, amelyben még a tulajdon is verseny tárgya, ahol az állam csak a verseny kereteit biztosítja, de nem szólhat bele a gazdaság működésébe. A Budapesti Műszaki Egyetem Liska Tibor Szakkollégiuma 2009 júliusában tábort szervezett, amely a Liska-modell szabályai szerint működő, önszabályozó társadalmat szimulált.

---

A LisKaLand táborban 8 napig 82 egyetemista lakott, de a vendégekkel együtt (előadók, média, látogatók) a tényleges létszám 100 körül mozgott. A helyszín a Balaton-felvidéken, Tapolca és Sümeg között volt, az erdőben. A faházakból és a hozzájuk tartozó kiszolgáló létesítményekből (előadóterem, szabadtéri színpad, mosdók, sportpályák stb.) álló szabadidőközpont ideális táborhelynek bizonyult, távol a külvilágtól (térerő is alig-alig volt).

A táborlakókat színvonalas programok várták: napközben szakmai előadások, bankszimuláció, esettanulmányi verseny, képességfejlesztői tréning, este zenekarok, bűvész-műsor, vetélkedők. A legmaradandóbb élményt azonban a Liska-modell gyakorlati alkalmazása nyújtotta. A résztvevők vállalkozásba vették és saját maguk üzemeltették a tábor minden funkcióját: a konyhákat, a büféket, a sportpályákat, a mosdókat és minden egyebet. Az igénybe vett szolgáltatásokért LisKaLand saját pénznemében, ökiben fizettek egymásnak. (Az öki az 1982-ben rendezett hasonló tábor, az Ökland pénzneme volt, hagyománytiszteletből vettük át.)

www.liska.hu/fliska/LkLand2009.htm

 

Többekkel beszélve feltűnő, hogy milyen kevesen és felületesen ismerik a Liska-modellt.

Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. október (940–953. o.)

Liska Tibor (1925–1994) kutatásai olyan társadalmi-gazdasági modell kidolgozására
irányultak, amely a kapitalizmusnál is piacibb módon mûködik, ahol még a tulajdon
is verseny tárgya. A modell alapvetõ emberi jognak tekinti a termelõeszközökkel való
rendelkezést, amit nyílt versenyben lehet érvényesíteni. Az államnak csak annyi szerepet
szán a gazdaságban, mint egy játékvezetõnek a focimeccsen: szabadrúgást
ítélhet, ha valaki kézzel ér a labdához, vagy kiállíthatja a szándékosan szabálytalankodókat,
de labdába nem rúghat és a szabályokat sem változtathatja meg. Ez a dolgozat
a legendás Liska-modell felelevenítésére és újrafogalmazására tesz kísérletet.
Tömören felvázolja a modell kiindulási pontjait és fõbb elemeit, megemlítve a megoldatlan
kérdéseket és a gyakorlatban felhasználható lehetõségeket.

 

epa.oszk.hu/00000/00017/00042/pdf/fliskatibor.pdf

Helyi közösségek Világfa Szövetsége találkozó

Időpont:             január. 23. szombat. 10:00

Helyszín:           Solymár önkormányzat nagyterem

                                   2083 Solymár, József A. u. 1.

Célja összehozni azokat a településeket és szervezeteket, akik a Részvételi Demokrácia útjára léptek, vagy keresik ennek lehetőségeit.  A rendezvény célja, hogy tapasztalataikat megosszák és a közös fejlesztéseket, érdekképviseletet megteremtsék.

 

sites.google.com/site/vilagfainfo/talalkozo

Az 1983-ban végzett kettes tankör BME Közlekedésmérnöki Kar

1988 december 3-án tartotta az elő találkozóját a Landler kollégiumba. Erre a találkozóra készült 1988.október 28-án egy előterjesztés, amely az alábbi helyen elérhető:

kkar83bme.blog.hu/2009/05/22/az_elso_talalkozo_1988_ban

" ... Van-e igény egy vállalatoktól független, vállalkozó szakmai szervezetre, amely támogatni tudná az éppen munka nélkül levőket, tájékoztatná őket a munkalehetőségekről, sőt munkaalkalmat biztosítana feladatok közvetítésével erre az időre.

Pályázatokat írna ki, esetleg megteremtené a hátterét a szabadúszó közlekedésmérnök státusznak, szakértői és egyéb címeket javasolna, adhatna, bekapcsolódva a tudományos minősítési rendbe.

... "

Az adott felsőoktatási intézményben végzettek érdekeltek az intézmény jó hírének fennmaradásában, növelésében. A végzetteknek a tantárgyi struktúrába, fejlesztési irányokba, felvételi követelményekbe jó, ha beleszólása van. Jó lenne szorosabbra fűzni a szálakat a végzettek és kibocsátó intézmény között, ami az egymásrautaltságnak gazdasági dimenziót is adhat.

 

 

A szövegben hivatkozott ábrák megnézhetőek a www.kormin.hu/elm1989.htm oldalon

  

Egy lehetséges távlati megoldás elméleti modellje

 

Véleményem szerint Liska Tibor koncepciója a gazdaság jelenlegi

problémáira újszerü, megfelelö megoldást ad. Modelljét nem

tartom az egyedül üdvözitö módszernek, csodaszernek gazdaságunk

bajaira, ezért általános és kötelezö bevezetését sem tartom he-

lyesnek. Minél szélesebbkörü megismerését és a jogszabályi kere-

tek olyan változtatását viszont szükségesnek tartom, amely

alapján a különbözö kollektivák választhatják ezt a müködési

formát, és a gyakorlatban is kiprobálhatják, ha akarják.

A piacgazdaságban, amely a modell müködéséhez is szükséges,

úgyis hamar kiderül életrevalósága, vagy müködésképtelensége.

  

Az általános elmélet

 Az 1. sz. ábra a Liska féle modell föbb kategóriáit és össze-

függéseit szemlélteti.

Minden tulajdonnak van egy konkrét formája, amit látunk, amit

használunk. A tulajdonoknak van egy nem látható tökeértéke, amit

különbözö pénzegységben fejezhetünk ki, és meghatározása jelen-

legi gazdaságunkban a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Sok té-

nyezö befolyásolja, ezek közül több egyénenként szubjektiven

változó, nem számszerüsithetö. Meghatározása közvetett úton le-

hetséges, a hozamából, az adott eszköz használata, illetve te-

vékenység végzése során keletkezö, idöegység alatti eredményböl.

A tulajdonos általában a tulajdonával szabadon rendelkezhet. ér-

tékesitheti, hasznosithatja, továbbadhatja akkor, amikor akarja,

és meg is semmisitheti. A Liska féle elmélet a tulajdon konkrét

formája feletti rendelkezési jogokat annyiban korlátozza, hogy

a pillanatnyilag legmagasabb licittel a tulajdonból legnagyobb

hozamot kitermelni vállalkozó csak addig rendelkezhet a konkrét

tulajdonnal, amig a legmagasabb licit az övé, azaz a tulajdon

üzemeltetésének ideje az ö akaratától részben független, és

megsemmisités esetén változatlanul fennáll fizetési kötelezett-

sége.

Az általa, licitjével létrehozott eszmei értéknövekedés töke-

értékét konkrétan felhasználható pénztökeként a havi kamatok és

amortizációs befizetések formájában hiánytalanul megkapja az öt

kilicitáló üzemeltetöktöl, ami felett már korlátlanul érvénye-

sülnek magántulajdonosi jogai, azt befektetheti más vállalko-

zásba, vagy felélheti.

 

Liska Tibor koncepciója két fö pilléren nyugszik.

A közös tulajdon tökerészéböl alanyi jogon való egyenlö részese-

dés az, ami garantálhatja a közösség minden tagjának a létbiz-

tonságot, gazdasági önállóságot, függetlenséget. Az esélyegyen-

löséget ezen kivül a mindenki számára azonos feltételü vállal-

kozás szabadsága biztositja.

A közösségi tulajdon konkrét formájának minden pillanatban a

leghatékonyabb üzemeltetése a második pillér, amit az állandó,

nyilt, azonos feltételü licitverseny biztosit. A vállalkozók

vállalkozásuk (terület, gép, mühely, gépjármü, illetve tevékeny-

ség) tökeértékét állapitják meg a tölük függetlenül folyamatosan

változó, általuk ismert (a bank által megállapitott egyensúlyi)

kamatlábpár, valamint a piaci ár és költségviszonyok függvényé-

ben. A licitálás során a konkrét forma üzemeltetési jogát a

legmagasabb tökeértéket vállaló nyeri el. A vállalt tökeérték

után a kamatlábpár magasabb értéke alapján zárolt számlákra tör-

ténö befizetési kötelezettsége van. A zárolt számlák a tulajdo-

nos és korábbi értéknövelést vállaló üzemeltetök nevén vannak.

Az üzemeltetö és kilicitált vállalkozó a mindenkinek egyformán

járó jövedelmen kivül, a nevén lévö zárolt számlán lévö tökeér-

téknek a kamatlábpár alacsonyabb tagjával számitott havi kama-

tot kap, amit szabadon felélhet. A kilicitált vállalkozó ezt a

tökerészét kiveheti a vállalkozásból. Az üzemeltetö vállalkozó

a havi eredményböl az általa vállalt tökeérték magasabb kamat-

lábbal történö befizetése után fennmaradó részt is szabadon fel-

élheti, ha már a zárolt számláján a kockázatok fedezéséhez szük-

séges tartalékkal rendelkezik.

Az állandó licit feleslegessé teszi a bonyolult ellenörzési és

tökeértékelési módszerek alkalmazását, naprakészen biztositja

a közösségi tulajdon valós értékének ismeretét.

  

A közösségi tulajdonformák rendszere

 Az arctalan állami tulajdon felosztható oly módon, hogy minden

részét a hozzá értök, általa érintettek felelös gazdaként felü-

gyeljék, és a leghatékonyabb üzemeltetö müködtesse. Egy ilyen

felosztást szemléltet a 2. sz. ábra.

Az állami tulajdont önkormányzó közösségek kezelésébe kell adni.

 

A FÖLDTULAJDONT a helyi önkormányzatok kezeljék, azok, akik ott

élnek. Földet csak üzemeltetésbe, vállalkozásba lehessen adni a

leghatékonyabb üzemeltetönek. A földtulajdon hasznának egyik ré-

sze a területeken kell, hogy egyenlöen eloszljék, biztositva a

területek minden négyzetkilométere részére az azonos, egyenlö

részesedést. Az eltérö adottságok miatt a bérleti dijakból az

egyes önkormányzatok területén eltérö hozamok keletkeznek. Az

országos átlag feletti jövedelmek adott százalékát a közös,

egyenlöen felosztandó alapba kell fizetni.

Az adott területen lakók, illetve a területhasznositásra vállal-

kozók, és volt vállalkozók alanyi jogon tagjai a helyi önkor-

mányzatnak, és képviselöiken keresztül gyakorolják tulajdonosi

jogaikat. A szabad lakóhelyválasztást az adott lakóközösség csak

a tökeérték licitálásával változó bérleti dijakkal befolyásol-

hatja. Pl. magas bérleti dijak esetén az elöttük helytörténetböl

és egyéb elöre nyiltan meghirdetett témából vizsgázó jelölt

részére a közös pénzeszközökböl letelepedési támogatást adhat.

Az önkormányzatnak lehetösége van bizonyos tevékenységek végzé-

sét kedvezmények adásával, támogatások adásával segiteni, ame-

lyet szintén azonos feltételü, nyilt pályázattal, illetve folya-

matos licittel lehet elnyerni.

 
A SZELLEMI TÖKÉT, szellemi termékeket, az oktatási intézmények

köré csoportosuló szakmai kamarák kezelésébe kellene adni, ame-

lyek társadalombiztositási, minöségvédelmi, minösitési, ellen-

örzési, érdekvédelmi feladatokat is ellátnának. Külön szerve-

zödhetnének a gépkocsivezetök, a forgalomirányitók, stb., akik

oktatási anyagukat a felsöbb közlekedési oktatási és kutatási

mühelyek eredményeiböl meritik, illetve az ö elméleti eredmé-

nyeiknek gyakorlati megvalósitói, és akikkel igy ágazati szinten

azonosak az érdekeik, és ezért természetes szövetségben is mü-

ködhetnének.

Az adott oktatási intézményt elvégzettek, feltalálók, találmány

hasznositására vállalkozók alanyi jogon a szakmai Kamarák tagjai

és választott képviselöiken keresztül gyakorolják tulajdonosi

jogaikat.

Korlátozást csak az objektiv elbirálást biztositani tudó felvé-

teli- és vizsgakövetelmények jelenthetnek.

A TERMELÖESZKÖZÖK, anyagok, termékek a vállalatok önkormányzati

közösségi tulajdonában lehetnének.

A vállalat jelenlegi vállalkozói és alkalmazottai, valamint

volt, és még máshol el nem helyezkedett dolgozói, nyugdijasai

alanyi jogon a vállalati önkormányzat tagjai, akik tulajdonosi

jogaikat választott képviselöiken keresztül gyakorolják.

A vállalati vállalkozásnak csak szakmai Kamara által meghatáro-

zott alkalmassági és esetleg más a vállalati-, vagy helyi önkor-

mányzat által meghatározott, elöre rögzitett, az objektiv elbi-

rálást lehetövé tevö korláta lehet. (pl.a vállalati tradiciók,

minöségi követelmények ismerete stb.)

 

A PÉNZTÖKE különbözö alapitványok kezelésében lenne. Ilyen tu-

lajdonosok lehetnének az egyházak, pártok, különbözö célokat

támogató egyesülések, stb.

Az adományozók, a befektetök, az adományozási elöirásoknak meg-

felelö kuratóriumi tagok alanyi jogon tulajdonosok.

 

A FOGYASZTÁSI JAVAK alapvetöen családi tulajdonban lennének.

 Az egyéni tulajdon is szükségszerüen létezik, söt a közösségi

tulajdon kezelése során is újratermelödik, mint a hatékony mü-

ködés ösztönzö ereje. A társadalmi esélyegyenlöség biztositása

érdekében a közösségi tulajdont preferáló örökösödési adórend-

szer bevezetése szükséges lehet.

  

A közösségi tulajdon önkormányzata

 A továbbiakban a vállalatok szempontjából irom az önkormányza-

ti müködést, ami kisebb módositásokkal érvényes a többi formára

is. A 3. számú ábra a közösségi tulajdon önkormányzati müköd-

tetésének modelljét ábrázolja.

 

A TULAJDONOSOK a

- vállalkozók

- a vállalkozók és a vagyonkezelö alkalmazottai

- a volt, már kilicitált vállalkozók

  a volt, máshol még el nem helyezkedett alkalmazottak,

  nyugdijasok.

A három tulajdonosi kategória azonos számú képviselöje választja

a vagyonkezelöi posztra pályázók folyamatos, a felajánlott zá-

rolt tökerésznagyság licitjével folyó versenyéböl a vállalkozás

a vagyonkezelöjét, továbbiakban VK.-t. A pályázat elfogadásának

feltétele a banki alkalmassági igazolás, ami a szükséges admi-.

nisztráció ismeretét tanusitja. VK kockázati alapjába az öt tá-

mogatók is beszállhatnak zárolt tökerészük általuk meghatározott

részével.

A tulajdonosok a közös tulajdon VK által meghatározott részéböl

egyenlöen részesednek. Figyelik a jövedelmük, a VK kockázati a-

lapjának a nagyságát, a vállalkozás tökeértékének alakulását,

a közös tulajdon felhalmozási arányát, az egyes tökeelemek hasz-

nosulását, vállalkoznak, dolgoznak, átképzik magukat, munkát

keresnek, vagy pihennek.

 

A VOLT DOLGOZOK, vállalkozók, alkalmazottak, nyugdijasok akkor

is hozzájutnak a minden dolgozónak biztositott járadékhoz, ha a

munkaviszonyuk már megszünt, és még máshol nem helyezkedtek el

alkalmazottként, vagy vállalkozóként. Ezért a jövedelemért nem

kell semmittevéssel irodában tölteni az idöt, mert eseti megbi-

zás alapján dolgozhatnak bárhol bizományosként, ügynökként,stb.,

átképzötanfolyamon vehetnek részt. Ha csökken a jövedelmük, el-

lenörzik a vagyonkezelöt, és megpróbálnak magasabb jövedelmet

kiharcolni.

 

A VÁLLALKOZOK a vagyonkezelövel állnak kapcsolatban, a VK fogad-

ja el licitjüket, közli velük a vállalkozói bank által megálla-

pitott aktuális kamatlábat, a tulajdonosok minöségre és árpoli-

tikára vonatkozó elképzeléseit. Minden vállalkozó teljes önálló-

sággal végzi munkáját, a VK által rendelkezésére bocsátott in-

formációk és saját tapasztalatai, piacismerete alapján kalkulál-

ja a vállalkozás tökeértékét. Önállóan és szabadon köt szerzödé-

seket, alkalmazottat foglalkoztat, alkalmazás elött kikéri a

szakmai Kamara véleményét, bejelenti a foglalkoztatást. Anyagot,

szolgáltatást vesz, gyárt, elad, szolgáltat, számláz, könyvel.

Bevételeinek nyilvánosságra hozatala elöl nem zárkózhat el.

A vállalkozók figyelik a kamatlábat, a piaci viszonyokat, érté-

kesitési lehetöségeket, eszközük értékét, a konkurrenciát, és

mindezek figyelembevételével állapitják meg a vállalkozás egé-

szének illetve részének a tökeértékét. A vállalkozás tökeértéke

egyenlö a kamatláb reciprokának és a havi eredmény minusz a sze-

mélyes fogyasztásra felhasználni kivánt rész plusz a zárolt tö-

kerész kamata minusz az eszköz értékcsökkenésének megfelelö mér-

tékü visszapótlásának a szorzatával. Ezt a számitást végzik el a

vállalkozást átvenni szándékozók is, természetesen a saját in-

formációik figyelembe vételével.

Ha a vállalkozóra rálicitálnak két dolgot tehet.

1. vagy viszi tovább a vállalkozást a megemelt tökeértékkel, és

   az emelt tökerész utáni kamatot a rálicitáló zárolt számlá-

   jára fizeti a továbbiakban,

2. vagy átadja a vállalkozást, és ekkor a rálicitáló fizeti az

   általa korábban emelt tökeérték utáni kamatot a kilicitált

   vállalkozó zárolt számlájára.

A felelötlen licitet kizárja a vállalkozás átvételének a köte-

lezettsége. A rálicitáló megérdemli akkor is az általa megemelt

tökeérték után járó kamatot, ha nem ö viszi tovább a vállalko-

zást, mert a közös tulajdon elherdálását akadályozza meg ezál-

tal, minden külön apparátus nélkül. A vállalkozó érdekelt vál-

lalkozásának fejlesztésében, és továbbadásában, mert az általa

befektetett tökét hiánytalanul visszakapja akkor is, ha más üze-

melteti a vállalkozást.

 

Az ALKALMAZOTTAK fizetik szakmai Kamarájuk részére a hozzájáru-

lást, a munkaadójukkal kötött szerzödésben vállalt feladataikat

elvégzik.

 

A tulajdonosok VK-n keresztül egy VÁLLALKOZOI BANKkal állnak

kapcsolatban (VB), amely a licitekben megtestesülö hitelkérel-

mek teljesitését saját kockázatára vállalja, kezeli a betéteket,

zárolt számlákat, meghatározza a kamatlábpárt, és azt a száza-

lékot, amellyel a vállalkozás össztökeértékéböl VK részesedik

zárolt számláján. A kamatlábpár kamatrése a központi bank, vagy

törvény által rögzitett fix százalékérték. A kamatlábrés VK ju-

talékán kivüli része a bank költségét és az adót fedezi, illetve

a bank nyereségét biztositja.

Tanfolyamot szervez a vagyonkezelök részére, a szükséges admi-

nisztráció ismeretéröl ad igazolást.

 

A VAGYONKEZELÖ (VK) a közösségi tulajdon hatékony müködtetését

garantáló érdekeltségét a 4. számú ábra szemlélteti.

A vagyonkezelö adja vállalkozásba a termelöeszközöket, vállalko-

zásba vehetö üzletágakat, és naprakészen nyilvántartja ezekröl a

- tulajdoni részarányt és tulajdonosokat, számlaszámokat

- a teljes tökeértéket, az üzemeltetöt, számlaszámát,

  értesitési cimét, telefonját, stb.

- banki befizetéseket, forgalmat tökerészenként és üze-

  meltetönként.

Meghatározza a közös tökerész felhasználásának arányait. Dönt,

hogy melyik vállalkozói bankkal tart kapcsolatot. A vállalkozói

bank kiválasztásának szempontja a bank által ajánlott részesedés

a kamatrésböl, aminek alapján a vállalkozás teljes tökeértéke

után részesedik a vagyonkezelö.

A vagyonkezelö A VB bank által részére biztositott összegböl

szervezi meg a szükséges információk biztositásának feltételeit

Apparátust alakithat ki, szakértöket fogadhat, és számitógépes

rendszert üzemeltethet. A VB által részére biztositott összeg

fennmaradó része az általa felajánlott kockázati alapba kerül,

amelynek kamatai is a közös tökerészt, és igy annak felosztható

részét növelik, emelve a tulajdonosok egyenlö részesedését.

Vk alkalmazási feltétele, hogy korlátozás nélkül müködési ideje

alatt csak ezt, a minden tulajdonosnak egyenlöen járó összeget

veheti fel, az efeletti összeggel azonos összeget köteles a kö-

zös alapba befizetni. Amennyiben kilicitálják, az általa kocká-

zati alapként felajánlott tökerészt kiveheti a vállalkozásból,

máshol vállalkozhat vele, kamatait szabadon felélheti, sikeres

vállakozás esetén megérdemelten kiugróan magas jövedelmet élvez-

het. Ebben a rendszerben a VK érdekelt a vállalkozás maximális

tökeértékében, és az egyenlöenosztott jövedelmek emelésében.

A vagyonkezelö a dolgozók, tulajdonosok felé nyilvánosságra hoz-

za a válalkozás tökeértékét, zárolt tökéjén biztositékként meg-

lévö tökeértéket és az egyenlö elosztás forrásául szolgáló töke-

értéket, illetve ebböl a havi egy före jutó összeget.

Kapcsolatot tart a szakmai Kamarákkal, tájékoztatja öket az ál-

taluk adott garanciával betölthetö vállalkozási lehetöségekröl,

a jelenlegi vállalási érték közlésével.

A nála vállalkozási szándékkal jelentkezök részére felvilágosi-

tást ad a jelenlegi vállalkozó által alkalmazott árakról, össz-

bevételröl, vállalt tökeértékröl, a vállalkozáson belüli alvál-

lalkozások rendszeréröl, az esetleges vállalati elöirásokról. A

felvilágositást csak a jelentkezö által bemutatott kamarai iga-

zolással elvállalható területekröl adja meg.

A vagyonkezelök vállalkozásához hasonlóan kepzelhetö el az egyéb

önkormányzati vezetök, miniszterek vállalkozása is.

 

A vázolt modellel számitógépes szimuláció végezhetö, aminek so-

rán ellenörizni kell a különbözö adómértékek hatását a modell

müködésére. Az egyéni, illetve területi ellehetetlenülést, nega-

tiv irányú eltérést, leszakadást milyen feltételek korlátozzák,

illetve gátolják meg. Megvizsgálandó, hogy gazdaságunk élénki-

tésére, az adósságállomány csökkenésére, gazdaságunk jövöjére

milyen kilátásokat mutat a modell a valós adatok alapján.

Az eredmények ismeretében lehetne alakitani a jogszabályi kere-

teket, változtatni az adórendszert, vám- és devizajogszabályo-

kat, stb., megteremtve az ezen az elven müködö vállalkozásokat

segitö bankok alakulásának feltételeit, illetve a kollektivák

lehetöségét az ilyen vállalkozásokra.

 

Zalaegerszeg, 1989. december 8.

Németh Ernö sk.

okl. közlekedésmérnök

8925 Bucsuszentlászló

     Arany J.u.2.

 

 

Gánti Tibor	Az élet princípiuma	OMIKK	1983
Ghimessy László	A tájpotenciál	Mezőgazdasági Kiadó	1984
Síklaki István	A belső vállalkozás	Ipargazdasági Intézet	1984
Liska Tibor	Ökonosztát	Közgazdasági és Jogi Kiadó	1988
Liska Tibor	Szent barmunk a politika alap rendje	Betűvető Kisszövetkezet	1989
Liska Tibor	Antioroszlán	Képzőművészeti Kiadó	1990
Susan Blackmore	A mémgépezet	Magyar Könyvklub	2001
Eisler Olga	Mindennapi memóriánk	Saxum	2002
Kelen András	Az információgazdaság nonprofit üzemmódja	Közgazdasági Szemle L. évf.	2003
Csermely Péter	A rejtett hálózatok ereje	Vince kiadó	2005
Vedres András	A szellemi tulajdon	www.talaljuk-ki.hu/dok/a_szellemi_tulajdon.doc	2005
Nagy András	BSA versus FSF, Az informatikai forradalom két filozófiája	http://www.anteus.hu/pszf-elmgazd/Munka/BSA%20versus%20FSF.doc	2006
Mérő László	A pénz evolúciója	Tercium	2007
Don Tapscott, Anthony D. Williams	Wikinómia	HVG	2007
Mérő László	Mindenki másképp egyforma	Tercium	2007
Miklós Péter	A legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter	Belvedere	2008
David A. Vise, Mark malseed	A Google sztori	K.u.K.	2008
Bogár László, Drábik János, Varga István	Válság és valóság	Éghajlat	2009